Építésügyi és Örökségvédelmi Főosztály

Mit és mekkorát lehet építeni?

Az építés helyi rendjének biztosítása érdekében a települési önkormányzat a telkekhez fűződő követelményeket, jogokat és kötelezettségeket helyi építési szabályzatban állapítja meg. A települési önkormányzat gondoskodik az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről szóló tájékoztatásról.

A tájékoztatásért az adott település önkormányzatánál – a helyi szervezeti rendtől függően – a települési főépítészhez, illetve az önkormányzat erre kijelölt ügyintézőjéhez lehet fordulni.

Építési engedélyhez nem kötött épületek

A jelenleg hatályos 281/2024. (IX. 30.) Korm. rendelet nem nevesíti az engedély nélkül építhető épületeket, hanem azokat az építési tevékenységeket határozza meg, amelyek egyszerű bejelentéshez vagy építési engedélyhez kötöttek.

Fontos, hogy az építési engedélyhez vagy az egyszerű bejelentéshez nem kötött építési tevékenység is csak az építésügyi jogszabályok, a helyi építési szabályzat, a szabályozási terv, valamint az egyéb vonatkozó előírások megtartásával végezhető.

Javasoljuk, hogy a tervezett építési beruházás előkészítő szakaszába is megfelelő szaktudással rendelkező tervező kerüljön bevonásra.

16. § – Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység

(1) Egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység

a) a nemzeti emléknek minősülő műemlék telkére tervezett új lakóépületet kivéve a legfeljebb 300 m² összes hasznos alapterületű, kizárólag lakófunkciót és azt kiszolgáló helyiséget tartalmazó új lakóépület építése, ha a szomszédos ingatlanon lévő, zártsorúan vagy ikresen csatlakozó épület alapozásának megerősítése nem szükséges,

b) a nemzeti emléknek minősülő műemlék és a nemzeti emléknek minősülő műemlék telkén található lakóépület kivételével a meglévő lakóépület 300 m² összes hasznos alapterületet meg nem haladó méretűre történő bővítése,

c) a lakóépületet kiszolgáló melléképület építése, bővítése, ha az az építési tevékenység elvégzése után a 17. § a) pontjában meghatározott méretet meghaladja, de legfeljebb 60 m² összes hasznos alapterületű és legfeljebb 6,0 méteres gerincmagasságú, lapostetős melléképület esetén legfeljebb 4,5 méteres párkánymagasságú,

d) az a)–c) pont szerinti építési tevékenység megvalósításához szükséges, a rendezett alsó terepszinttől számított 1,5 méter magasságot meghaladó támfal építése,

e) a 22. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével a bejelentett építési tevékenységtől eltérő és ea) az épület külső alaprajzi méretét megváltoztató, eb) az épület beépítési magasságát megváltoztató vagy ec) az épület telken belüli elhelyezkedését módosító építési tevékenység, vagy

f) a lejárt hatályú egyszerű bejelentéssel rendelkező, használatbavételre nem alkalmas épület befejezéséhez szükséges, tartószerkezetet érintő építési tevékenység.

(2) Az építtető döntése alapján az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység építési engedély alapján is végezhető.

17. § – Építési engedély alapján végezhető építési tevékenységek

Az egyszerű bejelentés alapján végezhető építési tevékenység kivételével építési engedély alapján végezhető

a) az új épület építése, ha annak mérete a 35 m² összes hasznos alapterületet vagy a 4,5 méteres gerincmagasságot, lapostetős épület esetén a 3,5 méteres párkánymagasságot meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, valamint a felvonulási épület építését,

b) a meglévő épület bővítése, ha az így elkészült épület az a) pontban meghatározott méretet meghaladja, kivéve a növénytermesztésre szolgáló üvegház, a növény- vagy gombatermesztésre szolgáló fóliasátor, a felvonulási épület, valamint a meglévő épület hasznos alapterületet nem növelő bővítését,

c) a zártsorúan vagy ikresen épített épületen minden olyan építési tevékenység, amely az épület szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét érinti,

d) a támfal építése, ha az a csatlakozó alacsonyabb terepszinttől számítottan az 1,5 m magasságot meghaladja,

e) a közhasználatú fürdőmedence építése,

f) az új, 6,0 méter magasságot meghaladó, épített égéstermék-elvezető építése, kivéve a meglévő állami tulajdonú vagy használatú építmény alternatív fűtési módra való áttéréséhez telepített konténeres kazánház kéményének építését,

g) a csatlakozó terepszinttől számított 6,0 méternél magasabb vagy 60 m³-t meghaladó töltőtérfogatú, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadék tárolására szolgáló építmény építése, valamint e körben a késztermékként a helyszínre szállított tároló elhelyezéséhez építmény építése,

h) a magasles és kilátó építése, bővítése, ha annak járófelülete a terepcsatlakozástól mért 6,0 métert meghaladja,

i) az Országos Tűzvédelmi Szabályzat szerinti, emberi tartózkodásra alkalmas állvány jellegű építmény építése, bővítése, kivéve a legfeljebb 180 napig fennálló és megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező állvány jellegű építményt,

j) a megfelelőség-igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal rendelkező, az a) pontban meghatározott méretet meghaladó, több mint 180 napig fennálló és a piacfelügyeleti hatóság hatáskörébe nem tartozó épület építése, ideértve a sátorszerkezetet is,

k) a lejárt hatályú építési engedéllyel rendelkező, de használatbavételi engedéllyel vagy használatbavétel tudomásulvételével nem rendelkező, valamint a tízéves intézkedési határidőnél régebben jogszerűtlenül épített építményen – a hőszigetelés kivételével – a külső alaprajzi méretet vagy az építmény beépítési magasságát érintő befejező építési tevékenység,

l) a hatályos építési engedéllyel rendelkező építmény külső alaprajzi méretét, beépítési magasságát, telken belüli elhelyezkedését vagy a szomszédos épülettel határos falát, alapozását vagy tetőszerkezetét megváltoztató építési tevékenység.

Másolat kérése tervekről

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény alapján az építészeti alkotás és annak terve, valamint az épületegyüttes, illetve a városépítészeti együttes terve szerzői jogvédelem alatt áll. A szerző kizárólagos joga, hogy a művét többszörözze (pl. másolat készítése), vagy hogy erre másnak engedélyt adjon.

Telekalakítás

A telekalakítási eljárást az ingatlan fekvése szerint illetékes telekalakítási hatóság folytatja le. A Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal telekalakítási hatósági feladatokat ellátó szervezeti egysége a Földhivatali Főosztály.

A telekalakítással kapcsolatos településrendezési követelményeket a helyi építési szabályzat határozza meg. A települési önkormányzat gondoskodik az egyes ingatlanokkal kapcsolatos településrendezési követelményekről szóló tájékoztatásról.

A telekalakítási eljárásban a településrendezési és építési követelményeknek való megfelelést a Bács-Kiskun Vármegyei Kormányhivatal Állami Főépítészi Irodája vizsgálja.

Rendeltetésváltoztatás

A rendeltetésváltozással kapcsolatos tájékoztatásért az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzathoz kell fordulni.

A rendeltetésváltozás egyes eseteiben településképi bejelentési eljárás szükséges, amelyet a települési önkormányzatnál lehet kezdeményezni.

Rendeltetésváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetése

Az építésügyi hatóság, az örökségvédelmi hatóság vagy a rendeltetésmódosítási hatóság eljárásához nem kötött rendeltetésváltozás ingatlan-nyilvántartási átvezetéséhez szükséges, rendeltetést és rendeltetési egységszámot igazoló hatósági bizonyítvány iránti kérelmet az ingatlan fekvése szerinti települési önkormányzatnál kell benyújtani.