A kártevők és kórokozók áttelelése a klimatikus tényezők függvényében
A Vasszécsenyben tartott növényvédelmi konferencián Farkas István, a Vas Vármegyei Kormányhivatal rovartani mérnök szakértője arról tartott előadást, hogyan befolyásolják a klimatikus tényezők a kártevők és kórokozók áttelelését.
A kártevők áttelelését nem egyetlen tényező, hanem a klimatikus elemek összhatása határozza meg. Amennyiben a tél nem tartósan mínusz 10–15 °C alatt van 2–3 héten keresztül, a kártevők és kórokozók áttelelő formái nem, vagy csak kis mértékben károsodnak. A klímaváltozás miatt az enyhébb telek általában kedveznek a túlélésnek és a felszaporodásnak, ami új kihívásokat jelent a mezőgazdaság és az erdészet számára.
Hőmérséklet
A tartós, extrém hideg elpusztíthatja a kártevők áttelelő fejlődési alakjait, például az imágókat, tojásokat és lárvákat. Ezzel szemben az enyhe telek növelik az áttelelési arányt, különösen a melegigényes vagy inváziós fajok esetében.
Hőingadozás
A gyakori fagy-olvadás ciklusok kimerítik a szervezetek energiatartalékait, ezáltal növelve az elhullás esélyét.
Csapadék és páratartalom
A magas téli csapadék elősegítheti a gombás és bakteriális betegségek terjedését a kártevők között. Ezzel szemben a száraz telek a tojás- és lárvaalakban telelő fajokat veszélyeztetheti kiszáradással.
Hótakaró
A vastag, tartós hóréteg hőszigetelőként védi a talajban vagy növényi maradványokban telelő kártevőket. Hó nélküli, fagyos idő esetén nagyobb pusztulás következhet be a sekélyen telelő fajoknál.
Szél
Közvetlen hatása kisebb, de fokozza a lehűlést (szélhűtés) és csökkentheti a hóborítottságot, így befolyásolva az áttelelési esélyeket.
Kártevők és kórokozók védekezési stratégiái
A kártevők olyan helyeket keresnek, ahol a hőmérséklet nem süllyed a kritikus szint alá. A talaj kiváló szigetelő: a pajorok és drótférgek mélyebb rétegekbe húzódnak.
Más fajok fakéreg alá, lehullott levelek közé vagy korhadt farönkökbe bújnak. Az avar, kéregrepedések és kerti hulladék biztonságos búvóhelyet nyújt például poloskáknak és repceszár-ormányosoknak. Néhány faj, például poloskák és katicabogarak, a házak falaiba, padlásokra vagy pincékbe húzódnak a melegebb mikroklíma miatt. A sikeres áttelelés sokszor a megfelelő búvóhely megtalálásán múlik.
Egyes rovarok képesek megváltoztatni saját testfolyadékuknak az összetételét a fagy ellen, például glicerint termelnek, melyek természetes fagyállóként működnek: csökkentik a folyadékok fagyáspontját, megakadályozzák a jégkristályok kialakulását, amelyek roncsolnák a sejtfalakat. (Kukoricamoly, egyes szúbogarak).
A szőlő aranyszínű sárgaságát (FD) okozó fitoplazma
A fitoplazma és vektora Észak-Amerikából származik, a téli fagyokat, extrém hideget is túléli.
A kabóca petéi a kétévesnél idősebb fás részek kérge alatt telelnek, ami természetes hőszigetelést biztosít. Télen mélynyugalmi állapotban (diapauza) vannak: anyagcseréjük minimális, így a sejtszintű fagyáskárok kockázata alacsony. Észak-amerikai származásuk miatt a hideghatás kifejezetten szükséges a faj számára: a tartós téli fagy nem pusztítja el, sőt elősegíti az egységes lárvakelést.
Almafa lisztharmat
A micéliumok a rügypikkelyek alá húzódnak, ahol a fa saját szövetei fizikai védelmet nyújtanak. A gomba a rügyek szöveteiből táplálkozik a telelés során is.
-12 °C alatt: a micélium károsodni kezd.
-20 °C körül: a fertőzött rügyek akár 80–100%-a elpusztul.
A kemény tél így természetes úton csökkenti a lisztharmat előfordulását.
Tűzelhalás
A baktérium rendkívül ellenálló; a laboratóriumi kísérletek szerint akár a -20 °C alatti hőmérsékletet is túléli a fás szövetekben.
Levéltetvek
Az ivaros úton lerakott peték rendkívül fagyállóak, akár -25–30 °C-ot is túlélnek fásszárú gazdanövényeken (pl. zselnicemeggy). Az imágók és lárvák (szűznemzés) tömegesen elpusztulhatnak -5–12 °C között.
Új inváziós kártevők
Zöld vándorpoloska (Nezara viridula): Magyarországon 2002 ót van jelen, évente 2 nemzedék fejlődik ki, 7 °C felett aktív.
Ázsiai márványpoloska (Halyomorpha halys): Magyarországon 2013 ót van jelen, évente 1-2 nemzedék fejlődik ki.
Hazánkban egyelőre még nem észlelt zárlati kártevő őszi sereghernyó (Spodoptera frugiperda): trópusi-szubtrópusi faj; a kifejlett lepkék, lárvák és bábok a 0 °C körüli vagy alatti hőmérsékleten rövid időn belül elpusztulnak.